kedd, szeptember 22, 2009

Európai vakáció

Hosszu hallgatasomra termeszetesen ismet van kifogas, ami nem is olyan rossz. Sikerult ugyanis 9 teljes napot Europaban toltenem. Egyben azt is tapasztaltam, hogy az amerikai beilleszkedesem tul jol halad, ugyanis a 9 nap alatt 4 orszagban jartam, es 5-szor repultem. Az amerikaiak is altalaban valahogy igy nezik meg Europat - minden nap egy "orszag".
Az ut egyebkent tobb celu volt. Mivel most vagyunk a graduate program (es a masodik rotacio) felenel, igy a fonokunk osszehivott minket egy talalkozora, hogy megbeszeljuk az eddigi tapasztalatokat, elvarasokat, a harmadik rotaciot stb. Hosszas egyeztetes utan a csapaton belul Zurichre esett a valasztas, mivel ott van a cegen belul az europai es a nemzetkozi mukodes kozpontja. (Moszkvarol csak hosszas konyorges utan sikerult lebeszelnem a tobbieket...) Zurichbol pedig ugy lett masik 2 europai orszag, hogy termeszetesen egy hetvegere haza akartam ugrani (ha mar ilyen kozel jartam - az USA-ban lakva teljesen szubjektivek lettek a tavolsagok), es utolso pillanatban kiderult, hogy Koppenhagaba is be kell ugranom egy meetingre.
Tehat az ut egy "szuper" ejszakai repulessel indult. Zurichben 13 orat kellett varnom a csatlakozasra, igy ugy dontottem, a repter nevezetessegei helyett a varos nevezetessegeit nezem meg.
Zurich egyebkent nagyon pozitiv csalodas volt. Soha nem igazan hallottam meg semmit errol a varosrol, igy olyan jellegtelen penzugyi fovarosnak kepzeltem el. Ezzel ellentetben Zurich egy rettento aranyos, hangulatos, kisavarosi hangulatu hely a hegyektol nem messze, a zurichi to partjan.
Termeszetesen a vonatok a svajci ora pontossagaval jarnak, es a repterrol ugy 12 perc alatt a belvaros kozepen lehet lenni, ahol egy ilyen szep dinoszaurusz fogadja a larogatokat.


Mar az elso sarkon nehezen volt osszetevesztheto, hogy eppen Svajcban jar az ember. Svajci orak minden kirakatban.



Zurich belvarosaban rengeteg a setaloutca, kis szines hazakkal. Neha szinte Koppenhagaban ereztem magam, azzal a nagy kulombseggel, hogy egesz Daniaban nincs ekkora szintkulonbseg, mint ezen az egy utcan :)


Itt reggel 9 korul probalok frissnek tunni egy repulon toltott, atalvatlan ejszaka utan. Ugy latszik, nem csak en voltam faradt, hanem a jarokelo is, akit megkertem, hogy fotozzon. Nem sikerult eppen allora az allokep.
Meg azt hozzatennem, hogy azert nem sikerult a 12 oras zurichi latogatasomat ilyen hosiesen atveszelnem, mint ahogyan a kepen is lathatjatok. Europa iranyaba menve nagyon nehez megkuzdeni az idoeltolodassal. Igy delutan 3 korul napozast szinlelve birtokba is vettem egy zurichi jatszoter egyik padjat. Szerencsere ebben a varosban ilyen minden kovetkezmeny nelkul meg lehet tenni, mert senki nem feltetelezi, hogy hontalan vagy - olyan ugyanis szerintem nem nagyon letezik. Legalabbis en nem talalkoztam eggyel sem.

Oszinten szolva annyira rovid volt az ido Zurichben, hogy nem is koncentraltam arra, hogy minden nevezetesseg nevet megjegyezzem. Ugyhogy kovetkezzen inkabb csak nehany kep, a hangulatot talan visszaadjak. Ahogyan a turista terkepen neztem, minden fo nevezetesseget erintettem... vagy ketszer...12 ora alatt. Ebbol talan kiderul, hogy Zurichet nem igazan lehet a nagyvarosok koze sorolni :)



A hatterben a Zurichet atszelo folyo, ami a zurichi toba folyik.








Piac az egyik hidon a folyo folott.













Bolhapiac.


A zurichi to es a varost korulolelo dombok.















Nem tudok idorendi sorrendben haladni, mert valahogyan megvaltozott a blogomnak a szerkeszto programja, mondhatnam, hogy onallo eletre kelt, es most minden kepet olyan sorrendben tolt fel, amilyenben neki tetszik. Tehat ez mar az europai vakacio legvegen keszult, amikor otthoni es koppenhagai kiruccanasaim utan a tobbi graduate-tel 3 napot toltottunk Zurichben. Per most egyebkent Indiaban tartozkodik, igy talan nem csoda, hogy az olasz vorosbor es a tiszta utcak latvanyanak hatasara szinte meg a konnyei is kicsordultak... Hat ilyenkor meg inkabb elgondolkodom, hogy mekkora szerencsem van, hogy engem az USA-ba kuldtek. Persze azert jol esett Europaban jarni, ahol az emberek olyan vicces akcentussal beszelik az angolt, ahol lehet az utcan alkoholt fogyasztani (az mar kevesbe jo, hogy lehet az ettermekben dohanyozni), ahol nem kell 20% borravalot adni (de nem is mutatkozik be a pincer es nem is kerdezi meg 5-szor eves kozben, hogy minden rendben van-e). De teny ami teny, Europa es Amerika azert valamennyire megiscsak egy torol fakadnak, es erre foleg akkor dobbentem ra, amikor az Indiaban, Istambulban Mexikovarosban es Dubaiban dolgozo kollegaimmal beszelgettunk a kulturalis sokkokrol...





A foghijas graduate csapat (Adri nagyon megkedvelte a torokorszagi mellekhelyisegeket, es azokra hivatkozva sajnos ne tudott eljonni). Es persze a tyukaponk, szuper fonokunk, Ove.


Meg tobb varosnezes.


A terkep olvasasanal sem utkoztunk nehezsegekbe. Hala Trinenek es Theisnek.


A varos fentrol, egy toronybol.




Akkor ismet idorendi sorrendet felboritva kovetkezzen nehany kep az otthon toltott hetvegerol. Apunak mostanaban lesz egy nagyon kerek szuletesnapja, igy hazautamra tekintettel azok a hetvegen ossze is ult a csalad es megunnepeltuk Aput.

Az ajandek egy resze - 60 ev kepekben. Ahogyan Dorka mondana: "Hat ezt nem mi csomagoltuk.."

Dorkaval




Vegul meg nehany kep Koppenhagabol, ahol kevesebb, mint 24 orat toltottem. Arra azert eleg volt, hogy elmenjek Christinaval a Tivoliba! Nagyon jo volt 2 honap utan viszont latni. De nagyon furcsa is volt, hogy nem a jol megszokott amerikai kornyezetben talalkoztam vele. Azert jo tudni, hogy ott lesz Koppenhagaban, amikor visszamegyek!




A vegere meg nehany kep a svajci tajrol. Sajnos Zurichen kivul nem nagyon jartam, pedig a repulobol nagyon szepnek tunt. Na majd legkozelebb!

Nincsenek megjegyzések: